Barátok az égen

Verse 1:
Az ég kék, mint a régi álmok,
De a fájdalom néha rám talál,
Viharban járok, de nem állok meg,
Kitartásom az életem újraéleszt.

Küzdök minden nap, mint egy harcos,
A becsület az iránytűm, ez az arcod,
Stressz zúgása, mint egy ütem,
De tudom, hogy mindez csak átmeneti hiba.

Chorus:
Fénnyel a fájdalmon át,
Nem adom fel, itt vagyok hát!
Becsülettel írom a sorokat,
A szívem dobog, sose vagyok magamra hagyva.

Verse 2:
Minden nap új kihívás vár,
De én nem félek, mert van kiút már.
Az éjszaka sötétje eltakarja a múltat,
De reggel új reményekkel jön el az útja.

Fájdalmam szavakba öntve zenél,
Kéz a kézben járunk, míg az élet él.
Az ég felé nézek, látom az utat,
Nincs már mitől félnem, nincs mitől búcsúztatni.

Chorus:
Fénnyel a fájdalmon át,
Nem adom fel, itt vagyok hát!
Becsülettel írom a sorokat,
A szívem dobog, sose vagyok magamra hagyva.

Bridge:
Felemelkedem minden láthatatlan súlyból,
Érzem az erőt belülről áradni jóból.
Egy új világ vár rám, tele fénnyel és békével,
nincs többé stressz csak szeretet és reménységkel.

Chorus:
Fénnyel a fájdalmon át,
nem adom fel, itt vagyok hát!
becsülettel írom a sorokat,
a szívem dobog, sose vagyok magamra hagyva.