Végre karácsony

(Verse 1) Már jön a tél, kint a hó máris ott terem, Fehér takaró simul a tájra halkan. Gyertyát gyújtok, gyufa sercen, halk fény pislákol, Fenyő illata lengi be a házat. A szívemet a szeretet járja át, végre karácsony.

(Chorus) Diós, mákos illat, bejgli mennyország, Egy mély szippantás – ez a téli varázs. Repül a szánkó, cseng a szán csengő, Minden gyermek örvendő, szívükben ének szól.

(Verse 2) Eszembe jut egy régi, kedves gondolat, A nagyi konyhája, a mézeskalács. A család összejön, boldogság, szeretet lepi be a házat, Mindenki együtt van, elűzött a bánat. Kis Jézus születése, áldott ünnep ez.

(Bridge) Lassan sötétedik, a fények felragyognak, A karácsonyfa alatt titkok szunnyadnak. Jöhet az ajándékozás, a szemek csillognak, Kacsintva néz be a hóember az ablakon. A szeretet ünnepe, a legnagyobb ajándék.

(Chorus) Diós, mákos illat, bejgli mennyország, Egy mély szippantás – ez a téli varázs. Repül a szánkó, cseng a szán csengő, Minden gyermek örvendő, szívükben ének szól.

(Outro) Lám esik, hull a hó, jaj de jó, a világ csendesül. Szívünkben béke, lelkünkben fény, Karácsony édes, szent remény! (Vége)