Éjféli holló

[Bevezetés]

[Versszak]

Holló, sötét éjszakában körözve
Holdfény-szilánkokkal foltos tollak
Egy ősi jóslat suttog a szélben
Ki hallja, ki alszik

[Elő-kórus]
Gyertyafény pislákol egy kereszteződésnél
Egy töredezett vers visszhangzik a ködből
A harmadik visszaszámláláskor a varjú kinyitja a szemét
Egy másik világot fogsz látni

[Refrén]
Az éjszakai holló, egy kifakult mesét cipelve, az óratorony felett száll, tik-tak, tik-tak
Minden titok elolvad a karmai között
Az éjszakai holló árnyékát fekete köntösébe varrja
A éjfélre vár, a harang szóra amíg hallgat
Várva, hogy az óra megüsse a varázslatot

[Versszak]
Halott ágak átszúrják a ködös fátylat
A töklámpás vigyorog, felfedve agyarait
A cukorkásüveg mérgezett almát rejt
Egy harapás, és örökkévaló

[Elő-kórus]
A fekete macska, görnyedt háttal, ugrik a kerítésen át
Egy ezüst félhold lóg a seprűnyélről Számolj még háromszor, és a köpenyed lebegni fog.
Találkozni fogsz önmagad egy másik verziójával.

[Refrén]
Az éji varjú, egy megfakult mesét cipelve, átrepül az óratorony felett. Bing, beng, bong...
Minden titok elolvad a karmai között.
Az éji varjú árnyékát varrja fekete köpenye alá.


[Refrén]
Az éji varjú, egy megfakult mesét cipelve, átrepül az óratorony felett. Bing, beng, bong...
Minden titok elolvad a karmai között.

Az éji varjú elnémítja az összes mesét.
A tök hintója jéggé törik.
Csak a varjú marad, ismételve varázsigét.

[Outro]