Megjöttek a gyerekek és boldogságban égek; Nem sokáig lesznek nálunk; Már most ettől a naptól félek. Lopott percek,rövid órák jutnak; Így a napok igen gyorsan futnak. Még is tudom,jobb az élet távol; Nekem nehéz lenne létem máshol. Kihasználjuk azt az időt,mit a sors dob nékünk; Az elválástól így kevésbé félünk. Mi tudjuk csak megbecsülni az együtt töltött heteket; Remélem,hogy jövőre is találkozunk veletek. Ki a gyermekét igazából szereti; Az mindig és önzetlenül az ő kedvét keresi. Az ég adjon sok kitartást a családnak; Ennél többet soha senki nem kívánhat.