Közlekedjünk okosan

Elmentünk mi pár napra a Dunához;
Azóta sem tért senki még magához.
Hosszan kellett kis kocsimat vezetni;
Nem is tudtam egész úton nevetni.
Én sem vagyok profi sofőr higgyétek el nékem;
Sajnos végig rajt volt lábam teljesen a féken.
A közlekedés nehéz dolog,ezt én is tudom;
Mégis sokszor úgy nézett ki,nem maradok az úton.
Száguldoznak,veszélyesen vezetnek;
Hátam mögött nagyon közel követnek.
Aztán mikor elkerülnek,ők vannak megsértve;
Boldogok,hogy kétszázhusszal elhúzhatnak végre.
Nem szeretnék többé az utakon félni;
Jólenne még egypár évig biztonságban élni.