Legyél

Az egész legyél,
a fél már nem elég,
napom legyél,
érezzem szíved melegét.

Legyél két kar,
mi lágyan ölel,
szelíd mosoly,
mi bánatot űz el.

Éjjelen legyél
csillag nekem,
mi a fekete semmibe`
fényt terem.

Csókod legyen homlokomon,
mint tündér, ragyogjál,
ahogy harmatos rózsa,
úgy mosolyogjál.

Legyél nekem a versem,
összecsengő rímeim,
ne ázzanak feleslegesen
könnyben szemeim.

Fogd a kezem,
érezzem lüktető véredet,
lelkemhez bújj,
s bocsájtsd meg minden bűnömet.

Legyél gazdag szívedben,
hogy koldusként kérjek,
csak mellettem legyél,
hogy többé már ne féljek.

Vagy csak legyél egyszerű,
nem baj, ha kócos a hajad,
ha reggel álmos szemekkel nézel,
te maradj csak mindig magad.