Repp

Messze mennek, családért küzdenek,
Barátok nincsenek, magány öleli éjüket.
Gyerekek várnak otthon, remény nehéz, de él,
Ez a világ kíméletlen, szívük mégsem fél.

Léptek fáradtak, harc minden nap,
Kormány súlya nyomja minden álmukat.
Barátok hiánya, magány árnyéka,
Gyerekek mosolya ad erőt minden napra.
Más ország, új élet, hiányzik az otthon,
Nem adják fel soha, a szeretet tartja életük otthon.
Reggel csata, este próba,
Szeretet viszi át a zord napot, hóban, esőben, szóval.

Messze mennek, családért küzdenek,
Barátok nincsenek, magány öleli éjüket.
Gyerekek várnak otthon, remény nehéz, de él,
Ez a világ kíméletlen, szívük mégsem fél.

Hallom a csendet, súlyos, akár az éj,
Fájdalom kísér minden lépést, de a remény még él.

hajléktalanok:
Utcán élnek, mindent elvesztettek már,
Éjszakák sötétje, ital a kézben vár.
Társadalom figyelmen kívül hagyja őket,
Üres szemek, megtört testek, élet súlya nehezen hordozható.
Nem családért küzdenek, túlélés a cél,
Minden nap új harc, az utcák sötétjében él.
Éhség, hideg, fájdalom társaik,
Ital menekülés, minden lépés új próbálkozás számukra.

Messze mennek, családért küzdenek,
Barátok nincsenek, magány öleli éjüket.
Gyerekek várnak otthon, remény nehéz, de él,
Ez a világ kíméletlen, szívük mégsem fél.