Játszótéri Álmok

[Verse 1]
A műhelyben szikrák szállnak,
Acél és vas, ahogy egymásra találnak.
Kalapács hangja tölti be a teret,
Itt születik a gyerekeknek a szeretet.

[Chorus]
Játszótéri álmok, fémbe faragva,
Körhinta, mászóka, mind szívből adva.
A lakatos keze nyomot hagy a múltban,
Gyereknevetés él majd minden csavarral.

[Verse 2]
A padló poros, de a szív tiszta,
Egy vén rajzlap, ami terveket tisztáz.
Minden hegesztés egy csendes ígéret,
Hogy boldog lesz, ki majd rajta nevet.

[Prechorus]
Vasból szív, acélból álom,
Ez az élet, amit én látok.

[Chorus]
Játszótéri álmok, fémbe faragva,
Körhinta, mászóka, mind szívből adva.
A lakatos keze nyomot hagy a múltban,
Gyereknevetés él majd minden csavarral.

[Bridge]
A rozsda idővel majd rátelepszik,
De a játékok szelleme sosem veszik.
Egy régi csúszda mesélne, ha tudna,
A gyerekkor hídja, mely nem hullik porba.