Csalódtam benned!

Emlékszel? Nyáron egy diszkóban megszólítottalak,
mert több szórakozóhelyen korábban is láttalak.
Gyönyörű voltál nevettél, félszegen megkérdeztem,
ha nincs senkid, ettől fogva nem-e járnál énvelem?
Aztán ittunk egy jó kávét és hosszan beszélgettünk,
ettünk még egy sütit és utána táncolni mentünk.
Késő éjjel, kéz a kézben a szigeten sétáltunk,
az idő megállt felettünk olyan boldogok voltunk.

Hittem benne, hogy életem veled fogom leélni,
és azt is, hogy soha többé semmitől sem kell félni.
Halálomig az emléked a szívemben megörzöm,
napjaim bearanyoztad ezt őszintén köszönöm.

Emlékem szerint még a hold is ragyogott felettünk,
csodálatos volt az éjjel, mindent elfelejtettünk.
A Széna térnél laktál és én haza kisértelek,
imádtam a sorsomat amiért megismertelek.
Egész évben lankadatlan volt bennünk a szerelem,
júliusban még a Balatonnál nyaraltál velem.
Már jövőnket tervezgettük, hogy ősszel megesküszünk,
hittünk benne, hogy mindketten nagyon boldogok leszünk.

Hittem benne, hogy életem veled fogom leélni,
és azt is, hogy soha többé semmitől sem kell félni.
Halálomig az emléked a szívemben megörzöm,
napjaim bearanyoztad ezt őszintén köszönöm.

Aztán minden megváltozott, megismertél egy fiút,
tudtam ebből a csapdából, már nem létezik kiút.
Én egy szerény tanár vagyok, Ő egy gazdag menedzser,
pénze, háza, kocsija van, na és törtető ember.
Ővele versenyezni azt hiszem, hogy sosem tudok,
álmaim megvalósításáról így lemaradok.
Nem haragszom rád, kívánom, hogy boldog legyen veled,
én mindig szeretni foglak, tudod jól! Ezt ne feled!

Hittem benne, hogy életem veled fogom leélni,
és azt is, hogy soha többé semmitől sem kell félni.
Halálomig az emléked a szívemben megörzöm,
napjaim bearanyoztad ezt őszintén köszönöm.