Zsuzsi dala

(Refrén)
Zsuzsi, a boldogságunk, a mi lányunk,
Ma este minden a tiéd, szívünkben a fény.
Marci lett a hősöd, a végső menedék,
Ketten együtt egy álom, maga a teljesség.

(Vers 1)
Emlékszem, november tizenkilencedike,
Valami megváltozott, lángra gyúlt a szív.
Nagy a szerelem, az a láng csak égett,
Én már tudtam, de te még nem hitted.
Aztán jött Krk, a sziget, a kék tenger,
Hívott a boldogság, hívott a szerelem,
Ahol eldöntötted, hogy én leszek Angyalod,
És Te a végtelenem, a hercegem.

(Refrén)
Zsuzsi, a boldogságunk, a mi lányunk,
Ma este minden a tiéd, szívünkben a fény.
Marci lett a hősöd, a végső menedék,
Ketten együtt egy álom, maga a teljesség.

(Vers 2)
Három hét, és eljön a nagy nap,
Ahol együtt ünnepel a család és a barátok.
Több mint százhúszan, mindannyian itt vagyunk,
És együtt kiáltjuk: "Éljen Zsuzsi és Marci!"
A nevetés és a boldogság szikrázik,
És a szívünkben csak a szeretet dalol.
Mindenki azt kívánja, hogy ez örökké tartson,
Hogy ez a tündérmese soha ne érjen véget.

(Refrén)
Zsuzsi, a boldogságunk, a mi lányunk,
Ma este minden a tiéd, szívünkben a fény.
Marci lett a hősöd, a végső menedék,
Ketten együtt egy álom, maga a teljesség.

(Híd)
Flóri, Niki, Orsi, Ildi, Réka, Betti, Zsani,
Dóri, Judit, Anett és Márti, mindannyian itt vagyunk.
Hogy veled ünnepeljük ezt a csodás estét,
A tegnapok véget érnek, a jövő most kezdődik el.
A boldogság és a szerelem a legszebb ajándék,
És tiéd a legfényesebb, a legszebb gyémánt.

(Zárás: Lassan, elhaló gitárral.)
Éljen Zsuzsi és Marci, éljen az ifjú pár!
A szeretet örökké él, ez a mi himnuszunk.