Jég

Este mikor az éj csendje borul rám
Csillagok fénye az új ruhám
Mikor a hold bánatosan néz rám
A magány keze nyitogatja lelkem kapuját

Elmosódott emlékek úsznak a szobám falán
Néha egy-egy édes emlék rám kiált
Szemem sarkán könnycsepp csillan
A néhány fájó érzés fel- fel villan


Jéggé vált a lelkem,börtönbe zárt
Körülötte minden kietlen és sivár
Jéggé vált a lelkem, börtönbe zárt
Rabul ejtet és nem enged már


Tengernyi érzés közt,mint vitorlás hajó
Átsuhant az életemen egy-egy átutazó
Darabokra hullottak szét az érzések
És nem maradt más csak üres kérdések

Már nem keresek választ ,már nem érzek
Csak a megmaradt emlékeket nézem
Lassan elhalványul a hold fénye
És visszatérek lelkem zord sötétjébe


Jéggé vált a lelkem,börtönbe zárt
Körülötte minden kietlen és sivár
Jéggé vált a lelkem, börtönbe zárt
Rabul ejtettt és nem enged már

Nyitsd ki a jégbőrtön ajtaját
Ébreszd fel a szívem dallamát
Ragyogjanak a csillagook,adjanak új ruhát
Hadd érezzem mégegyszer a boldogság sugarát

Olvaszd fel...
Olvaszd fel...