A TAVASZ

Álmos napsugarak lassan felébrednek,
Hideg nappalokat messzire kergetnek.
Napsugarak fénye elűzi a telet.
Langyos leheletük megtöri a jeget.
A tél hó bundája fehérségét veszti,
Vastag takaróját hiába keresi.
Napsugarak tánca olvasztja a bundát,
Apránként lopkodja a tél takaróját.
Foltos lesz a kabát, naponta foltosabb,
Langyos eső miatt egyre csak kopottabb.
Hiába jönnek még hópihék a földre,
Pótolni foltokat egy rövid időre.
Napsugarak hozzák a tavaszt magukkal,
Tavasz langyosságát meleg sugarukkal.
Téli dermedtséget sugarak feloldják,
Tavasz üdeségét magukkal elhozzák.
Tavasz illatával a Földet behintik,
Tavasz melegével életet keresik.
Tavasz ecsetjével csodákat festenek,
Tavasz csodájával életet teremnek.
Az alvó világot felrázzák álmából,
Kiszabadítják a halál fogságából.
Élet szeretete tavaszba van oltva,
Tavaszi ébredés ezt a csodát hozza.