a tekergő

Kopog a cipőm a sötétben,
Nem kérdezem meg, hogy hová, miért mentem.
Utcák a térképem – zsebbe a késem,
A szívem a motor, a dühöm a fékem.

Kérded, ki vagyok? – A fasz se tudja,
Arc nélkül járok, az igazság útja.
Nem volt semmi, csak por meg pár sztori,
Az élet egy film, én meg benne a Mori.

[Refrén]
Én vagyok a tekergő – nincs hazaút,
Ha meglátsz az utcán, az estéd elbú.
Nem kell a szöveg, csak a szívem beszél,
A csönd az a beat, amin rappeli a szél.

Tekereg a lelkem – mint füst a tetőn,
Nem vagyok tied – csak múló idő.
A kezem üres, de visz valami,
A semmiből jövök, de ott marad a nyomaim.

[Verze 2]
Panel dzsungel – minden bokorban egy árny,
Minden tekintet mögött ott lapul a szánd.
Nem volt tanítóm, csak a pofonok,
Megtanultam túlélni, mikor mások otthonok.

Volt, hogy kerestem – most már nem,
Nem keresem a helyem, mert minden az enyém.
A hold a fejem fölött – testvérem lett,
Minden egyes lépésem – egy elcs*szett vers.

[Bridge]
Nem sietek, de nem is állok,
A világ az enyém, ha becsukom a számod.
Ragadd meg a pillanatot, míg látod,
A tekergő vagyok – nem jövök vissza, vágod?

[Refrén – újra]
Én vagyok a tekergő – nincs hazaút,
Ha meglátsz az utcán, az estéd elbú.
Nem kell a szöveg, csak a szívem beszél,
A csönd az a beat, amin rappeli a szél.

Tekereg a lelkem – mint füst a tetőn,
Nem vagyok tied – csak múló idő.
A kezem üres, de visz valami,
A semmiből jövök, de ott marad a nyomaim.