Gyürött szó.Tóth Ágnes verse.

Szétszóródnak lassan napjaink
Fakulnak életünk lapjai
Búcsúzunk múló pillanattól
Bíborvörös szép alkonyattól
Tépett papíron csak egy gyűrött szó
Benne van az örökkévaló
S időtlen, mint az az érzelem
Amit mi úgy hívunk-szerelem
A hang, a kép egy kedves tekintet
Mely beég az ember szívébe
Bár a tinta is megfakult már
Legszebb, életem sárgult lapján
Már együtt gyűrjük az éveket
Ráncos arcunk ettől lesz már szebb
Ha meg is remeg néha lábunk
Erőt adnak a kézfogások
Maradj velem ezer éves vágy
Az idős kornak nem maradt más
Hang, kép és egy kedves tekintet
Mely ott él az ember szívében..