Mulat

(Verse 1)
Pénz kéne, de mi az ára?
Egy álom, amit senki se lát ma.
Nézem a várost, fentről le,
A fények közt én vagyok elveszve.
Csillogás minden sarkon,
De belül üres marad minden alkalom.
Holdfény az arcomon, csak egy villanás,
Minden perc, ami elmúlt, egy új csapás.
(Chorus)
Money jön és money megy,
De a lélek az, mi itt bent remeg.
Az élet néha csak egy szürke festmény,
A pénz nem hoz boldogságot, that’s the same thing.
(Verse 2)
Csak én meg az árnyékom a város felett,
Az élet a semmiből folyton visszavetett.
Nézem a múltam, mintha tegnap lett volna,
Az álmok porrá váltak, szinte megfoghatatlan.
Minden út ugyanoda vezet,
Egyedül állok, mikor az élet nevet.
Money buys a lot, de nem békét,
Csak tűnő perceket, amik messze égnek.
(Chorus)
Money jön és money megy,
De a lélek az, mi itt bent remeg.
Az élet néha csak egy szürke festmény,
A pénz nem hoz boldogságot, that’s the same thing.
(Bridge)
Néha azt érzem, hogy mindennek vége,
S minden nap egy újabb ébredés a sötétbe.
Holdfény és árnyék, most csak ennyi van,
De a belső tűz az, mi életben tart.
(Chorus)
Money jön és money megy,
De a lélek az, mi itt bent remeg.
Az élet néha csak egy szürke festmény,
A pénz nem hoz boldogságot, that’s the same thing.
(Outro)
Nézek felfelé, a csillagok csak pislákolnak,
Lélekben messze, ahol nincsenek álmok.
Mert az élet egy harc, amit magunkban vívunk,
És minden perc csak egy újabb pillanatnyi tűz.