apropóóóo

Apropó, apropooooó, a szívem érted lüktet,
Az éjben halkan suttog, de te sosem figyelted.
Apropó, apropooooó, mondd, merre van az út?
Mert én itt állok egyedül, de te már rég elmúlt.
Futnak a percek, de nem érint meg semmi sem,
Apropó, apropooooó, a világ megint idegen.
Az élet csak egy tánc, mi sosem ér véget,
De én még mindig várok rád, hogy tegyél meg egy lépést.
Apropó, apropooooó, ez itt a nagy kérdés,
Miért van az, hogy nem találom már a reményt?
Az ég is mást súg, a szél másik irányba visz,
De a szívem még dobog, mert bennem van a hívásod, hogy hisz.
Apropó, apropooooó, te voltál minden szavam,
De most már csak a csend kísér a hosszú utamon.
Az álmaimban néha még látlak téged,
De a valóságban már csak árnyék vagyok nélküled.
Apropó, apropooooó, hol van már a tűz?
Mi régen lángolt köztünk, most már csak hamu űz.
De én mégis hiszek, hogy egyszer újra felkel,
Az a fény, ami rég volt, de sosem múlik el.
Futnak a napok, de minden csak egy kör,
Apropó, apropooooó, meddig tart még ez a börtön?
Ami a szívembe zár, és nem enged szabadon,
De a remény még ott van, mint a hold az égbolton.
Apropó, apropooooó, talán ez csak egy játék,
Amit az élet játszik, de a szabályok túl kemények.
Nem tudom, merre tartok, de érzem, hogy várok rád,
Mert az apropó te vagy, és minden más csak homály.
Apropó, apropooooó, hol van már a vég?
Mikor lesz az a pillanat, amikor elérlek még?
Mert bárhova is nézek, csak te vagy a cél,
És az apropó bennem él, mint egy megfoghatatlan éj.
Táncoljunk hát a végtelen tenger partján,
Apropó, apropooooó, te vagy az egyetlen látvány.
Minden árnyékod követ,