Botal a világ elen

(Vers 1)
A sötétség mélyén ébredtem fel újra,
Dark Souls világa, ahol csak a halál az úr ma.
Lépek a porba, a falak közt árnyak,
De a kezemben csak egy bot, és én mégis támadok.
Nem kell kard, nem kell páncél, csak a haragom,
A bossok jönnek, de nem tudják, mi várja őket holnapon.
A vér folyik, a világ sötét, de én állok,
A bossok térdre rogynak, ahogy a botommal csapok.
(Refrén)
A bot a kezemben, a bossok megdőlnek,
Dark Souls világa, hol a hősök elhullanak.
De én felkelek újra, harcolok tovább,
Mert a sötétségben is én győzöm le a világot.
(Vers 2)
Firelink Shrine-ból indul az utam,
Nincs visszaút, itt minden lépés fájdalmas.
Pontiff, Nameless King, mind elbuknak,
Mert a botom ütése alatt mind letérdelnek, mind meghalnak.
Nem érdekel, mennyire vagy erős,
A botom súlya alatt mindenki elvérző.
Fekete lovagok, démonok és sárkányok,
De a sötét út végén én állok, és látom, ahogy lehullanak.
(Refrén)
A bot a kezemben, a bossok megdőlnek,
Dark Souls világa, hol a hősök elhullanak.
De én felkelek újra, harcolok tovább,
Mert a sötétségben is én győzöm le a világot.
(Outro)
A hamu vagyok, ami újraéled,
A bot a kezemben az, mi mindig éget.
A világ sötét, de én nem félek,
Mert a bossok mind térdre hullnak, ha megérkezek.