Bozó Mariann:Ilyen vagyok,fogadj el így!

Amikor elérkeztem abba a korba,mikor a valóság jelent meg minden egyes szóban,akkor döbbentem rá hogy ez nem a mese része,ha nem felkészülés a nagy betűs életre!Nem akartam kitűnni a sokaságból,szürke kis egér ként tettem a dolgom bárhol.De úgy érzem mindenhol megálltam a helyem,amit rám bíztak,tisztességgel megtettem!Tudom nem sok mindent értem el,mert egész életemet az érzelem vezérelt.Nem a pénz utáni hajsza,ha nem amit a sors rám mért,tettem fejemet alázatosan lehajtva.Kevés barát,vagy szerettemről dicsekedhetek aki a bajban velem volt,de aki hitt bennem és szeretett amikor kellett mellettem volt.Ebben a kemény szókimondó,sokszor embereken át gázoló világban,én a helyemet nem találtam! De talán arra büszke lehetek,hogy a tükörbe bele nézhetek,bár tudom ezzel sokra nem mehetek!Csak arra kérlek-ilyen vagyok,fogadj el így!