歌詞
kigyóznak az utcák, a fáradtság merül
eltévedtem újra, anyám meg se szülsz
annyi éhes fázik, annyi szomjas van
hogy sírni volna kedvem, mindent eladtam
nem szeretnek senkit, a tácot hazudják
vasbeton a vak hit, a semmit kutatják
holdat néz a kútban, a kút a holdra néz
fölbuggyannak szájak, tól sok el se fér
vasárnap van ismét, az ágon meg kötél
nem vagy már a régi, mindig elvetélsz
körbe azt az asztalt, össze az újjakat
megidéznek visszatérnél, nagyon furcsa vagy
táncol az asztal, kopoghatsz
egyet ha itt vagy
asztal táncol, visszatérnél
de visszatartanak
ég a gyertya, ég
mond el mit ígérsz
mond el, ki voltál
kit is szerettél?
fekete szobák lázálmukban újra -újra hívnak
keresztutakon éjfél szerint mindig visszasírnak
rongyot markol, iszik néha, aztán eldob, megkeres
a médium majd újra tárcsáz, megszívod ha félretesz