歌詞
Minden lépcsőn ott maradt egy emlék,
régi utcák közt az árnyékod még elkísér.
Túl sok kérdés bennem él rég,
de a lelkem még mindig hozzád beszél.
Ami fájt régen, már nincs rajta listán,
Csak pár szavad mardt meg nekem tisztán
Azt mondtad maradsz, mégis mentél,
egy perc alatt idegen lettél
Tükör előtt állok, de nem látom ki vagyok,
szemembe nézek, de válaszokat nem kapok.
Volt benned szeretet vagy csak egy hiba?
Ha kérdezik majd egyszer, hogy ki voltam én,
csak egy név a szélben vagy egy elveszett remény…
Nézz a szemembe, mondd el mit látsz,
egy szörnyeteget vagy egy angyalt találsz?
Száradt levelek közt lépek minden nap,
amit adni akartam, az mind bennem maradt.
meséled majd nekik, hogy volt egy ember, ki szeretett,
De túl erősen fogta a kezed, és mindent elvesztett.
Éjszaka kérdem az eget csendben,
Hogy lehet-e fény még egy törött emberben Nem minden seb látszik a bőrön kívül,
Van ami csendben, belülről épül.
föld tudja, mennyit botlott a lábam,
az ég látta, hányszor kértem jelet az éjben,
és a csillagok őrzik minden kimondatlan szavam