Kis királyfi Miskolcon

Volt egy Herceg négylábú,
doromboló, bundás úr,
Réka szívét őrizte,
párkány volt a trónszéke.

Aztán jött egy igazi,
Csabi, daliás király,
Réka a nevét felvette –
Így lett a világ csupa Király.

Kis királyfi, gyere már,
ring a bölcső, vár a vár,
Bükk felett a felhő száll,
integet a Diósgyőri vár.

Attila s László neve szól,
szél viszi a házakról,
s ha anya mondja: „Latika!”
fut, mint egy kis paripa.

Majális park lomb alatt

mókus ugrik, ág kacag,
Avasi kilátó int:

„Gyere fel, nézd, mi ragyog itt”

Kis csizmádban koppan majd
a kavics az úton át,
Bükk erdeje körbeölel:

„Itt sétál egy kis Király.”

Volt egy cica, Budzsu néven,
angyalszívű, halk barát,

csillagfény lett egy napon –

fentről küld egy mosolyt ránk.

Mikor fény gyúlt odafent,

itt is szikra született –

mintha ő súgta volna:

„Érkezik a kisgyerek.”

Kis királyfi, gyere már,
ring a bölcső, vár a vár,
Bükk felett a felhő száll,
integet a Diósgyőri vár.

Réka ringat, Csabi tart,
két kar között kis király,
Attila László, Latika –
itthon vagy már igazán.