Mimdig

Egyedül vívtam meg harcaim mimdig
Sokszor magányban de kitartva végig.
Megtanultam egy magam felállni (Yeah)
Nem akarok másoktól semmit sem várni (nem)
Nem is vártam, egyedül végig csináltam
Kitaposott utakon sohasem jártam
Nem voltak barátok, nem voltak társak
Nem adhattam át terheim másnak
Ez neg edzett belül,erős emberré nevelt
Olyanná ki tűr de sohasem felejt
Magam oldottam meg mindig a gondokat
Most még is túl erős ez a gondolat: "Szükségem van rád!"

Refrén:

Mindig magányos voltam
Ezt rég hidd el megszoktam
Magamnak való, igazán egyszerű
Nem volt másra szükség csak most rád egyedül.

Strófa2:

Aki ismer tudja: mimdig egyedül mentem
Megoldottam és meg is teremtettem
A padlóról álltam és szálltam az égig
Könnyesen, sebekkel, kitartva végig.
Nem kellett társ, mert nem hittem benne
Hogy létezik olyan aki így szerethetne.
Álmaim felé vezettem utamat
Hajtott a vágy, vezetett az akarat.
És nem hittem volna, hogy eljön a perc
Mikor hajnalban szorosan engem ölelsz
Nem hittem volna hogy szerelmes leszek
Még is féltelek,szeretlek,óvom a neved.

Refrén:

Mindig magányos voltam
Ezt rég hidd el megszoktam
Magamnak való, igazán egyszerű
Nem volt másra szükség csak most rád egyedül.