歌詞
Látom arcod minden reggel, még álmomban is itt,
Szíved ritmusán ringat, ahogy a napfény rád hajlik,
Nélküled szürke az élet, mint az őszi viharfelhő,
De Judit, veled minden perc arany, és nem fáj már a jövő.Veled ér a csend igazzá, s a magány messze húz,
Ölelésedből táplálkozik bennem a féltett tűz,
Ha szemed madárként csillan, én csak hozzád repülök,
Te vagy az én hajnali fényem, s a szerelmet elhiszem neked örök.Néha elbújik minden szó, csak hallgatunk csendesen,
Mégis szíved beszél hozzám, láthatatlan leveleken,
Ha elfáradsz, én leszek vállad, ha bántanak, én vagyok pajzs,
Üzenem Neked: Judit, örökké tart, amit adsz!