歌詞
Reggel kávé, cigi parázslik, a beton rideg, jeges,
Norba ír: „tesó, ma indul a kör, ne légy rest, legyél részes.”
Állomás felé lépkedünk, minden sarok titkot rejt,
a város suttog, a beton szívünkbe,de sose volt kés a zsebünkbe.
Kocsma ajtaján belépünk, poharak csörögnek,
sör a kézben, minden rím, ami pattog, szétrobban a levegőben.
Jobb napokon az orrunk se üres, haver, tudod jól,
a block a birodalmunk, itt nem hagyunk szó nélkül, szóval.
Füst száll a levegőben, tekerjük a cigit,
minden pillanatban a valóság kísért minket.
Norba húzza a teret, Petya adja a hangot,
beat zakatol, minden sorból robban a bomb.
Fények villannak, a lámpák villognak,
spanok mellettünk a sztorit mindig visszhangozzák.
Olcsó a kávé, de a flow súlya mérhetetlen,
block a színpad, a sztori örökké él, élethűen.
Kocsma pultnál rum, poharak csörögnek,
szavaink falakat bontanak, nem törnek, nem törnek.
Beton tanít, a szél hozza a ritmust,
Petya x Norba, két név, ami örökké kitart a listán, fuss!
Állomásnál megállunk, az utcák suttognak,
lépéseink rímek, minden szó csattog, hangzik, robbanak.
Cigi parázsa a kezünkben, éj lesz a társ,
város könyvében örökre benne a nevünk, tűzön írtás.
Petya, Norba – az utca a vér,
füst száll az égbe, sztorink nem ér véget, kér.
Petya, Norba – block adja a hangot,
testvériség marad, míg rap tartja a rangot.
Állomás, kocsma, block – minden a miénk,
beat a szívünkben, minden sorban tűz ég, érzékünk.
Petya x Norba, két név, egy vér,
az utca örökké él, flow velünk ég, nem kér.