歌詞
(Verse 1) Ötven lett a számod, de ne búsulj, drága Andrea, A ránc a homlokon, az csak a sok nevetés hozadéka! Azt ígértem, valami nagy dolog, valami egzotikus vár, Azt hitted, új párnahuzat, de egy földrész a jussod már! Nem maradsz itthon szotyizni, szedelőzködj, indulni kell, A nyugdíjas éveidhez ez a nagy Expressz most lendületet ad!
(Refrén) Ázsia Expressz! Indul a vonat, de inkább a gép! Szingapúr a végállomás, ahol a szigor is szép! Ne izgulj, a csomagokban van kényelmes cipő, nem magassarkú, Vietnám, Kambodzsa – a Földrészt most fedezzük fel, ez a tuti! Bankok (Bangkok) vár, majd Thai föld – a világ a tiéd, Andrea! És ha elfáradsz, pihenhetsz a repülőn, a cél még messze van!
(Verse 2) Elhagyjuk a telet, a szürke budapesti sarat, A vietnámi piacok hangzavarába esel majd. Utána rögtön a kambodzsai templomok titka, a béke, a csend, Csak figyelj, nehogy egy hüllőnek a szádba csöppenjen a trend! Bankok a következő, ott aztán tömeg van és káosz, De az ötven éves életed ettől lesz igazán áldott!
(Refrén) Ázsia Expressz! Indul a vonat, de inkább a gép! Szingapúr a végállomás, ahol a szigor is szép! Ne izgulj, a csomagokban van kényelmes cipő, nem magassarkú, Vietnám, Kambodzsa – a Földrészt most fedezzük fel, ez a tuti! Bankok (Bangkok) vár, majd Thai föld – a világ a tiéd, Andrea! És ha elfáradsz, pihenhetsz a repülőn, a cél még messze van!
(Bridge) Thai földön a masszázs után már semmi sem fáj, A lábunk könnyű, a lelkünk szabad, a tenger már hívogat. És a korona: a nagy, rendezett, drága Szingapúr, Ahol tisztaság van, rend, és megveszünk minden szuvenírt! A Marina Bay Sands medencéjében lebegsz majd fenn a felhők felett, És az ötvenéves tested elfelejti az összes régi szürkeséget.
(Outro) Boldog 50. születésnapot, Andrea, kincsem, Készülj a nagy kalandra, indul a nagy Expressz! A táska tele van gyógyszerrel, krémekkel és csodálattal, Ez az ázsiai út lesz a legszebb ajándék, fogadjuk el a kora-adta jutalmat!