Végre, esik az ezö!

[1. versszak]

Hónapokig tűzött a nap,
a föld már panaszkodott sokat,
éjjel-nappal forróság,
az esernyő csak várt tovább!

Ventilátorral futott a nép,
keresve árnyékot, hűs szellőt még,
majd egyszer csak az ég alatt
egy nagy fekete felhő szaladt!

[Refrén]

Végre, esik az eső!
Micsoda csoda, de nagyszerű!
Az égből hullik, csobban a víz,
a háztetőn ezer csepp kopog és zizeg!

Végre, esik az eső!
Elég volt már a forróságból!
Nyisd ki az ablakot, meglátod,
végre egy kis hűvöset találsz ott!

[2. versszak]

Az utcák fénylenek, zuhog az eső,
mindenki mosolyog, de jó ez a hűs idő!
Van, aki hazasiet, más kint marad,
és friss illatot szív, míg az eső szakad!

Az ég végre megtisztult,
a perzselő nap messze futott,
s míg az eső csak egyre hull,
az ember kedve máris megindul!

[Refrén]

Végre, esik az eső!
Micsoda csoda, de nagyszerű!
Az égből hullik, csobban a víz,
a háztetőn ezer csepp kopog és zizeg!

Végre, esik az eső!
Elég volt már a forróságból!
Hetek óta izzadtunk eleget,
ez a vihar most igazán jól jöhet!

[Átvezető]

Holnap talán újra kisüt a nap,
de ma este hadd csináljon, amit akar!
Hadd mossa tisztára az eső a várost,
és vigye magával a forró nyarat most!

[Utolsó refrén]

Végre, esik az eső!
Micsoda csoda, de nagyszerű!
Táncoljunk mind a zápor alatt,
ennyi hőség után karácsony van majdnem!

Végre, esik az eső!
Énekeljünk, vidám a szívünk!
Ha az ég egy kis vizet küld nekünk,
éljen az eső, a nyártól búcsúzunk!

[Finálé]

Esik, esik… végre már!
fellélegzik az egész világ!
Esik, esik… de jó nekünk!
Végre újra normálisan élhetünk!