Lyukósiak Nem Cserélnek

[Verse 1]
Lyukóban a por ma is felkel,
sár a kapun, mégis nyit a nap.
Kis ház előtt nevetés ül meg,
régi kerítés, de él a kert alatt.
Keveset hoz a reggel a markunkba,
de azt is megosztjuk, ha kell.

[Pre-Chorus]
Látod a szemükben a lángot,
nem hajlik meg az, aki áll.
Kopott kabátban is magas,
ha a szíve ilyen talpig jár.

[Chorus]
A Lyukósi cigányok akkor is boldogok
ha szegények senkivel nem cserélnek
A Lyukósi cigányok akkor is boldogok
mert egymásnak adják a kenyeret
Nem kell nekik más élet
ez az övék, ez az övék (ez az övék)

[Verse 2]
Udvar végén sistereg a lábas,
gyerekhang száll a drót fölött.
Egy padon ül a nagyanyám mosolya,
mint aki mindent túlélt öröklött.
Ha nincs pénz, van dal a szájnak,
ha nincs csoda, van kéz a kézben.

[Pre-Chorus]
Nem kérnek aranyat, álruhát,
csak békét a mindennapokra.
Aki velük ül egy asztalhoz,
az érzi, hogy él a nóta.

[Chorus]
A Lyukósi cigányok akkor is boldogok
ha szegények senkivel nem cserélnek
A Lyukósi cigányok akkor is boldogok
mert egymásnak adják a kenyeret
Nem kell nekik más élet
ez az övék, ez az övék (ez az övék)

[Bridge]
Ha jön a baj, összezár a porta,
ha jön az este, fellobban a fény.
Nem a pénz tartja őket egyben,
hanem az, hogy hisznek egymásban még.
És ha kérded, mi a gazdagság,
rád mosolyognak: itt vagyunk, ennyi elég.

[Chorus]
A Lyukósi cigányok akkor is boldogok
ha szegények senkivel nem cserélnek
A Lyukósi cigányok akkor is boldogok
mert egymásnak adják a kenyeret
Nem kell nekik más élet
ez az övék, ez az övék (ez az övék)