Köszönöm anyám

Köszönöm anyám az életet.
A fényeket adtad, a színeket.
Szavakat kaptam és sírtál velem,
Ha megbotlott léptem, te fogtad kezem,
túl gyenge kezem.

Figyeltél rám, hogy segíts nekem.
Napjaid része volt az életem.
De felnőttem lassan, gondok között,
És valami bennem átöltözött,
végleg átöltözött.

Elindultam hát magam felé.
Úttalan utakon, jövőm elé.
Nélküled mentem, mégis veled,
Őrzött, és elkísért szereteted,
feltétlen szereteted.

Évek rohannak, és űznek tovább.
Öregszik velünk az egész világ.
Viselni súlyát mind nehezebb,
De vigyázz rám addig, amíg lehet,
amíg lehet!