Nemzeti Mese

[Intro]
[Dark ominous bass and distant bell toll]
Egyszer volt... de bárcsak ne lett volna.
Ez nem a kifestőkönyv, ez a nyers valóság.
Figyelj a mesére!
[Verse 1]
A kastélyban bál van, a nép meg az utcán,
A közpénz elfolyik egy jachtos mutyin, furcsán.
Vezérünk a várban, a sárkány meg a falon,
Mindenki bűnös, aki nem ül a lovon.
Gázszerelőből lett a legnagyobb királyfi,
Aki ellentmond, azt próbálják ledarálni.
Propaganda-köd száll a falvak felett,
Hogy ne lásd, ki lopta el a jövőképedet.
[Chorus]
Hol volt, hol nem volt, volt egy ország régen,
Ahol a becsület még látszott az égen.
De a mese mára sötét lett és véres,
A hatalom éhes, a nép meg csak kérdez.
Hol volt, hol nem volt... de hova lett a remény?
Csak a fal marad nekünk, meg a betonkemény.
[Verse 2]
Adria partján a koktélok fogynak,
Míg itthon a kórházban a falak omolnak.
Vége a dalnak, ha nem vagy a körben,
A saját képedet nem látod a tükörben.
Lélegeztetőgép, ami sosem fújt levegőt,
Ellopták a múltat, és a holnapi erőt.
A szomszédba’ háború, itthon meg békemenet,
De a zsebekben ott figyel a sok-sok kenőpénz-keret.
[Bridge]
[Fast paced flow]
Kicsi huszár, hova mész?
Ahol a korrupció, ott a vész.
Kiszáradt a kút, oda a szabadság,
Ez a nemzeti, nagy, közös hazugság.
[Outro]
[Music fades to static]
Aki nem hiszi, járjon utána...
De vigyázz, mert rádtalál a TEK és a vádja.
Itt a vége, fuss el véle.
Ha tudsz.
[End