A szívemet tiporják

A múltamat kicsit felidézem.
Bárhogy volt is, hej, de nagyon régen.
Fiatal volt akkor még a szívem.
Nem rabolták azt még csak kevesen.

Azóta már más világban élek.
Elrohantak már azok az évek.
Más a világ, mások a szokások.
Rámenősebbek a lányok.

A szívemet ők már tiporják.
Néha kicsit meg is szomorítják.
Nem mindig oly felhőtlen az élet.
Ők adják a jót és a szépet.

A világ sem lenne Nélkülük.
Gyönyörű, szép az életünk velük.
Ők gyógyítják rajtunk be a sebet.
Nélkülük már élni nem is lehet.

Begyógyítják rajtunk a sebet. Nélkülük már élni nem is lehet.

Azóta már más világban élek.
Elrohantak már azok az évek.
Más a világ, mások a szokások.
Rámenősebbek a lányok.

A szívemet ők már tiporják.
Néha kicsit meg is szomorítják.
Nem mindig oly felhőtlen az élet.
Ők adják a jót és a szépet.

A világ sem lenne Nélkülük.
Gyönyörű, szép az életünk velük.
Ők gyógyítják rajtunk be a sebet.
Nélkülük már élni nem is lehet.

Begyógyítják rajtunk a sebet.
Nélkülük élni nem is lehet.
Begyógyítják rajtunk a sebet.
Nélkülük élni nem is lehet.

Élni nem is lehet.