Testi
Hej, ha van apósod, ne búsulj sose,
Tölts neki egy fröccsöt — és minden rendbe’ lesz,
Hej, mikor belépek a kapun, már húzza a száját,
Mintha én ittam volna meg a pálinkáját!
„Jó napot kívánok!” — hát az se jó neki,
Ha napsütés van, akkor is esni kéne szerinte, hej!
Nem bír az apósom, jaj de nagyon nem,
Ha leülök a székre, az is rossz helyen!
Nem bír az apósom, hej, ez nem titok,
De azért a pálinkából mindig én kapok!
Mondja: „Fiam, régen másképp ment az élet”,
Mondom: „Após, akkor nem volt még internet!”
Ha dolgozom, az a baj, ha pihenek is,
Nála minden döntésnél én vagyok a „kis hamis”, hej!
Nem bír az apósom, jaj de mérges rám,
Ha mosolygok egyet, már az is nagy hibám!
Nem bír az apósom, hej, de mit tegyek,
Ha nem lennék itt, hát unatkozna eleget!
Hej!
Jobb az após, ha morog, mint ha hallgat ám!
Hej!
Tölts még egyet, attól jobb lesz talán!
Vasárnapi ebéd, húsleves, pörkölt,
Após szeme villog, mint a karácsonyi gömb!
De a végén, mikor már elfogy a bor,
Megölel és mondja: „Na jól van, fiam, na jó volt!”
Nem bír az apósom, de szeret azért,
Csak ezt nála kimondani nagy nehézség, hej!
Nem bír az apósom, de nincs harag már,
Mert a család együtt mulat, és szól a cigányzene, zsivaj!