Szívdobbanások karácsony éjjelén

[Bevezető]

[Versszak]
Karácsony éjjelén dobban a szív
A múlt suttogásai kezdenek kibontakozni.
A szeretet hangja, egy elmondott lecke,
Arany történetekbe vésett örökség.

[Kórus]
Szeretet szívek dobbanásában versenyezve a széllel s hóeséssel.
Leszakítva a hideg irányító kezek láncait, kezdődjön a lázadás tánca karácsony éjjelén.
Árnyékokon és fényeken keresztül, soha nem fogok engedelmeskedni.

[Versszak]
Az éj remeg, de erő a szeretet,
Merek kérdezni, merek harcolni.
A világ azt mondja: "állj", de én azt mondom: "menj",
Feltérképezem az utamat, ahol a vad szelek fújnak a hóesésben.

[Elő-kórus]
A levegő száguldásában hallom a nevem,
Egy csendes visszhang, egy szikra a lángban.
A csillagok ragyognak, s én sem fogok elhalványulni,
Ez az éj többet hordoz, mint az álmaim, amiket alkottam.

[Refrén]
Szívdobbanások versenyfutása a széllel,
Letörve a láncokat, kezdődjön a lázadás.
Karácsony éjjelén megtaláltam az utam,
Árnyakon és fényeken át, Soha nem fogok engedelmeskedni.

[Outro]