domcsi ês isti

Reggel a melóban kávé, cigi, röhögés,
Isti mondja: „ma nem dolgozunk, ez tény!”
Dominik csak vigyorog: „én is így gondolom”,
megint kezdődik a nap, a jól megszokott módon.


Mert Isti meg Dominik, két jóbarát,
akik együtt élik túl a világ baját,
sör a kézben, füst az égbe száll,
ha ők ketten ott vannak, az már nyár!


Munka után jön a kocsma, az a törzshely,
a pultos már tudja, mi jön: két sör, meg még egy.
Mesélnek a régi nyarakról, mikor
a Balaton partján ment le a nap, hajnalig szólt a gitárszó.


Mert Isti meg Dominik, két jóbarát,
akik együtt élik túl a világ baját,
sör a kézben, füst az égbe száll,
ha ők ketten ott vannak, az már nyár!


Volt, hogy összekaptak, de az sem tartott soká,
mert tudják jól, ez a kötelék örökre megmarad már.
Nem kell sok pénz, se nagy világ,
csak egy cigiszünet meg egy jó barát.


Isti meg Dominik, két vagány srác,
a sors akármit dob, ők nevetnek tovább,
munkában, nyaralásban, bármelyik nap,
ők ketten mindig egymásnak maradnak!