Botika

(1. versszak)
Boti reggel felkel, már dübörög a gép,
A KTM a szíve, benne ég a vér,
Kimegy a rétre, száll a por a lába nyomán,
A nap is rásüt, mintha csak őt várná talán.

(Refrén)
Héé, Boti, pörgesd meg azt a gépet,
A falu tudja, hogy te vagy a fényed!
Kezedben sör, szádban nevetés,
Szilárddal füstöl a rét közepén!
Héé, Boti, te nagy traktoros csávó,
A tehén is bámul, mikor gurulsz át, jó!
Mézes köret mellé jöhet még egy kör,
Ez a te életed, a motor a szívkör!

(2. versszak)
Ha munka van, Boti jön a traktorral,
Mögötte a por száll, mint a nagy viharral,
De este jön a lazítás, megy a buli,
Szilárd röhög mellette, „te vagy a király, buli!”

(Refrén)
Héé, Boti, pörgesd meg azt a gépet,
A falu tudja, hogy te vagy a fényed!
Kezedben sör, szádban nevetés,
Szilárddal füstöl a rét közepén!
Héé, Boti, te nagy traktoros csávó,
A tehén is bámul, mikor gurulsz át, jó!
Mézes köret mellé jöhet még egy kör,
Ez a te életed, a motor a szívkör!

(Bridge)
Ha jön a nyár, dübörög a pálya,
Boti megy, és nem néz hátra,
Nap lemegy, de ő még pörög,
A KTM szíve örökké dübörög!

(Utolsó refrén)
Héé, Boti, pörgesd meg azt a gépet,
A faluban nincs ilyen menő még egy!
Sörrel, fűvel, Szilárddal nevet,
A tehén is tudja: ő az isten gyerek!