... hogy tudd ...

Versszak 1
Hittem, hogy nem vár rám semmi az életben,
Aztán megjelentél, és minden más lett bennem.
Beszélgetésből indult, csendes szavakból,
Soha nem gondoltam, hogy szerelem lesz abból.
Mindennap te vagy az első és az utolsó gondolatom,
Reggel is este is hozzád tér vissza a dalom.

Versszak 2
Megcsókoltad a nyakam, odahúztál magadhoz,
Később az ajkad forrón a számhoz ért, ott maradt hosszú csók.
Két éve minden nap így vagy úgy beszélünk,
Hullámokon át, de a vágyból sosem engedünk.

Te jöttél, s hirtelen minden nap veled ébredek,
Mindennap te vagy az első és az utolsó gondolatom, titokban suttogom ezt.
Titkos pillantás, videóüzenet — csak mi ketten érezzük ezt.
Amikor szorosan ölelsz, elszáll minden félelem,
Én vagyok a világ legboldogabb embere — veled, Macim.

Közös csengőhangunk szól, közös dalunk kísér,
És amikor rám mosolyogsz, a szívem benned él.
Érzem az illatod, érzem, hogy fogsz erősen,
Mintha soha nem akarnál elengedni engem.
Titkos pillantásaink ott, ahol nem szabad,
De kettesben minden gond elfelejtődik, elszáll.
Körülöttünk a világ, de én csak téged látlak,

Mert te vagy az, kihez szívem visszatalál,
Ha a világ szétesik, csak te vagy, aki vár.
Kérlek, Macim, soha ne engedj el, ölelj örökké,
Mert veled boldogság a lét, nem csak egy emlék.

Refrén – zárás
Te jöttél, s hirtelen minden nap veled ébredek,
Mindennap te vagy az első és az utolsó gondolatom — igazán így van ez.
Titkos pillantás, videóüzenet — csak mi ketten érezzük ezt.
Amikor szorosan ölelsz, elszáll minden félelem,
Én vagyok a világ legboldogabb embere — veled, Macim.
Lesz-e valóra váltott álom ez, amit együtt álmodtunk?