Az Élet Iskolája

[Verse]
Kemény padló, kréta pora az égben,
Az élet tanít, de a tankönyv rég elveszett a szélben.
Utcákon koptatott cipő, szívem ritmusa dob,
Hibákból tanulok, minden bukás egy újabb dob.

Tábla előtt állok, de nincs kréta a kezemben,
A válaszokat keresem, de kérdések tengeren.
Töri, matek, fizika – mind csak díszlet,
A valódi lecke: túlélni minden részet.

[Chorus]
Az élet iskolája, nincs diplomája,
Csak vér, verejték, könnyeknek máza.
Osztályzat helyett az idő pontoz,
Néha nyerünk, néha meg összeroskadsz.

[Verse 2]
Szabályok nincsenek, csak árnyékos utak,
Ahol a fény is suttog, és a csend is mutat.
Pad alatt rejtett álmok, titkos jegyzet,
Mindenki tanár, aki valaha elhagyott egy percet.

Füzetbe írt sorsok, tépett lapok,
Egyesek a margón, mások a sorok.
Kérdések sora, de a válaszok rejtve,
Az élet leckéje a türelemben festve.

[Chorus]
Az élet iskolája, nincs diplomája,
Csak vér, verejték, könnyeknek máza.
Osztályzat helyett az idő pontoz,
Néha nyerünk, néha meg összeroskadsz.