Végre eljött már a napja

Elmentem én nyaralni két hétre Hawaiira;
Azt hiszem,hogy ez a gyógyszer mindenféle bajra.
Amikor az irányító kiadta a zöldet;
Felszálltunk és pár órára elhagytuk a földet.
Végre eljött már a napja,csak pihenni kéne;
Elengedjük gondjainkat mostmár picit végre.

A repülés az tetszett nagyon,de egy kicsit féltem;
Szálljunk is le biztonságban,csakis ennyit kértem.
A szomszédaim kétkezébe kapaszkodtam végig;
Így osontunk magasabbra a csodás kék égig.

Végre eljött már a napja,csak pihenni kéne;
Elengedjük gondjainkat mostmár picit végre.

Szerencsésen odaértem,szikrázott a tenger;
Furcsa volt,hogy mindenfelé bolyongott sok ember.
Fürödtem a kékhabokban,mivel úszni nem tudok;
Éppen ezért be a vízbe csak pár lépést ballagok.
Vére eljött már a napja,csak pihenni kéne;
Elengedjük gondjainkat mostmár picit végre.

De az idő gyorsan repül,vége van a nyárnak;
A napok mostmár folyton,csigalassan járnak.
Otthon vagyunk,visszatér a régimódi élet;
De én így is a kedvesemmel boldogságban élek.;

Végre eljött már a napja,csak pihenni kéne;
Elengedjük gondjainkat mosmár picit végre.
Tegyünk úgy,hogy boldogságban éljünk;
Az élettől soha töbé egy kicsit se féljünk.