Nagy Lajos Király

[Verse]
Kard az égen, zászló a szélben lobban,
Nagy Lajos lép, a föld döng alatta robban.
Hadjáratok füstje, vér íze a szájban,
Kárpátok között, trónja vasból állván.

Tengerre tör, Dalmácia mélyén,
Velence térdre hull, vérzik a fényén.
Nápolyig zúg, koronát szerez erővel,
Király, ki harcol, nem díszlik pihenővel.

[Chorus]
Nagy Lajos, törvények és csaták,
1351, jobbágyoknak új határ.
Aranybulla szökken, megújul a jog,
Király, ki szól: "Itt mindenki magyarok!"

[Verse 2]
Háramlási jog, birtokok megkötve,
Nem szökik vagyon, föld marad örökbe.
Kilenced adó, parasztoknak védelem,
Lajos keze nyúl, igazság az élelem.

Harcos és bölcs, egy király a trónon,
Történelmi pecsét, a neve szól a kódon.
Külföldi földek, koronák, hódítás,
De törvényeitől itthon nőtt a társ.

[Chorus]
Nagy Lajos, törvények és csaták,
1351, jobbágyoknak új határ.
Aranybulla szökken, megújul a jog,
Király, ki szól: "Itt mindenki magyarok!"