Alkoholmámor

Reggel fel, irány a gyár
A szív nem él, már nem kalapál
Nincs már lélek, csak hatalmas űr
Csak a sorsom, amit a démonom szül

El nem enged, falakat épít
Éjjelente újra megtérít
Önt ha kell, és önt ha nem
Újra mámor, ég velem!

Az üres pohár, az nem az én asztalom
Nem volt elég, hát újra beaddolom
Kanóc begyújtva, megáll a józan ész
Tudom nagyon merész, merész, merész