A Szitek útja 11

Lépj be a terembe, ahol a harc kezdődik, acéllá formáljuk, mi belül gyengének tűnik.
A "Szitek" vagyunk, egy család, egy szellem, izzadságcseppek hullnak, de a szívünk fénnyel tele.
Roli, a mester, ő vezet minket át a fájdalom tengerén, hol a győzelem vár ránk.
Ne félj az árnyéktól, mert ott van a fény, határainkon túl vár ránk az új remény!
Szitek vagyunk, együtt törünk át a gyengeség falán.
Roli mester vezet minket, nincs vissza, csak előre nézz ez a Szitek útja!
Mikor a tested azt súgja: „állj meg, vége!”
a lelked azt kiáltja: „menj tovább, ne légy gyenge!”
Ez nem csak edzés, ez élet, ez hit, a Szitek csapata együtt mindent elbír!
Roli mester szava, mint a tűz ég bennünk, a fájdalom és a dicsőség útján vezet minket!
Szitek vagyunk, erőnk összeköt, az edzőterem falain túl a győzelem ránk köszönt.
Dalma arcán ott ül a fájdalom, de belül a szíve mélyén ott lapul az álom.
Norbi a legfiatalabb, de mégis minden súlyra rákacsint.
Vivi, a matek révén, számol minden percet, de a gyakorlatok közben soha nem enged!
Emő szíve hatalmas, Ő az, akire mindenki számíthat.
Dóri szit, mindig megmondja a frankót, de a szavai mellet a mosolya, ami mindenkit megnyugtat.
Zobácsi gugol a legtöbb súllyal, akaratánál csak egy nagyobb van, a hasa.
Tomi, a humor mestere, és a kupakolás a védjegye.
Andor eltűnt, mint a kámfor, de megújult erővel isét velünk tolja!
Andris akarata vasból van, ha ő vezet, akkor a csapat soha nem sír!
Nelli mosolyát imádjuk, ő a nap sugara, még a legnehezebb napokon is mutatja az utat.
Balázs hallgatag, de az élen jár mindig, a példája mindannyiunkat ösztönöz!
Frida aki legkésőbb csatlakozott, de könnyen a szívünkbe zártuk már most.
Dani, a mókamester, forrónaci kapitány, a nevetés és a kitartás nálunk kéz a kézben jár!
Mindenki egy darabja ennek a nagy egésznek, a Szitek csapata együtt minden csúcsot elérhet!
Szitek vagyunk, együtt törünk át, a gyengeség falán, a világ zaján.
Roli mester vezet, nincs visszaút, csak előre nézz, ez a Szitek útja, le ne térj róla!
Minden súly, amit emelsz, egy harc a sors ellen, a fájdalom a társad, de soha nem győzhet!
Hajtsd meg a hátad, nyújtsd ki a kezed, minden egyes mozdulatban legyen benne a lelked!
Az edzőterem az aréna, hol a harc zajlik, minden csepp vér és izzadság minket tanít.
Nincs helye a kétejnek, nincs idő várni, a Szitek útján csak a legjobbak maradnak állva!
Szitek vagyunk, együtt törünk át, a gyengeség falán, a világ zaján.
Roli mester vezet, nincs visszaút, csak előre nézz, ez a Szitek útja, le ne térj róla!