[Verse] Öregszem egyedül bolyongok Az idő nyomait arcra szabott Fáradt a szívem megkopott Az élet súlyos túl nagy a zaj [Verse 2] Szomorú dallam zeng éjjel Érzem az árnyékok varázsa szétterjed Emlékek fűznek a csendhez Megviselt múlt zokog jelenemhez [Chorus] Nem bírom már ezt az életet Sebzett lelkem nyugalmat keres Fényt csak homályban nézhetek Reményt már sosem lehet [Verse 3] Évek suhannak tova Gyorsan mint a tenger habja Gyermekként hittem a csodákba Most pedig csak árnyak a falra [Bridge] Fájnak a tegnapok fájnak a régiek Elszállt minden manapság csak fényképek Fáradt lelkem húsomba váj Nem bírom tovább így kiáltom a szélbe [Chorus] Nem bírom már ezt az életet Sebzett lelkem nyugalmat keres Fényt csak homályban nézhetek Reményt már sosem lehet