Álom

Hozzàm is elért az est kellemes simogatása,
Fejem párnámra hajtom, éjjelt kiált viszontlátása.
Mint könnyen vízbe dobott egyszerű kavics,
Oly gyorsan merül álomba énem is.
Bár én nem éreztem, hogy az álom eljő,
A szemem könnyedén elhitte, neki kell ő!
Egy más állapot, melyben akárki lehetek,
Egy más állapot, akár a szél szárnyán is repülhetek!
Kiszáradt medrek, most vízzel telnek meg,
Kidőlt fenyők sokaságát, életre lehelnek.
Erőtlen, gyönge eső, szivárvány színével,
Napsugarat csöppent a földre, nincs kivétel.
Madarak csicseregve, boldogan szállnak a magasba,
Élettel telik meg minden a szabadba.
Álmomba mosolyt csal arcomra e látvány,
S nekem is valahol megjelenik egy szivárvány.