A takarító

Reggel ötkor ébreszt a teló,
Egy óra múlva indul a meló.
Kelek is gyorsan elne késsek,
Ha nem érek oda, az hatalmas vétek.
Öt ötven az idő, táska a vállra
A lényeg, hogy már csak hat óra van hátra.
Puszi a kapuban, adrágám integet,
Fene a jó dolgát, ő csak hétre megy.
Ízzik a partvis, röffen a felmosó,
Csillog a padló, ezt annyira làtni jó.
Nem úgy nèz ki mintha valaki lefosta,
Boldog vagyok, mert Nagy Attila azt mondta.
Csoszog már a banya, ő a nagy segítség,
Fontos leszögezni, egy igazi tehetség.
Csíkos szatyor készen, mit lehet kivinni,
Röhögés nélkül ezt nem lehet kibírni.
Mint a versenybiciklin lekonyul a kormány,
Hiába na, nagy a rakomány.
El is fáradt szegény, rossz belegondolni,
Nem bír majd felülni, hazáig kell tolni.
Ízzik a partvis, röffen a felmosó,
Csillog a padló, ezt annyira látni jó.
Nem úgy néz ki, mintha valaki lefosta,
Boldog vagyok, mert Nagy Attila azt mondta.
Jön a félkegyelmü, megugrik a vérnyomás,
Már csak ő hiányzott, senki más.
A munkája, mint egy lassított felvétel,
Úgy hátba vàgnám egy seprűnyéllel.
Jönnek a pékek, csettintenek nagyot,
Szórjàk szerteszèt a szezámmagot.
Mazsola, kakaó, minden a földön,
Úgy látom holnap is kell ide jönnöm.
Ízzik a padló, röffen a felmosó,
Csillog a padló, ezt annyira látni jó.
Nem úgy néz ki, mintha valaki lefosta,
Boldog vagyok, mert Nagy Attila azt mondta.