Kőműves Jani
v4
@Zoltán Mester
Kőműves Jani
v4
@Zoltán Mester
Paroles
[Verse 1]
Reggel hatkor kel a nap a malteros vödörben,
Jani áll a pallón, feszül a póló a testen.
Kőműves kaná
kemény a tenyere,
egy korty fekete még, aztán indul a veremre.
Téglát rak a sorba,
mint aki templomot épít,
a fal is tudja róla,
ha ő jön, nem lesz repedés itt.
Por ül a haján,
de a szeme tisztán ragyog,
ha megszólal a nevetés,
a fél utca vele kacag.
[Pre-Chorus]
És este, mikor cseng a kapu,
hazamegy az emberfia,
a fáradt vállán is ott marad
a napnak minden súlya.
De Jani csak legyint:
„Holnap újra itt vagyok”,
mert aki ennyit bír ki,
annak szívében vas dobog.
[Chorus]
Jani, Jani, áll a fal!
Nézd, milyen szépen áll!
Jani, Jani, nem rogy el,
ha az ég is rá szakad.
Tégláról téglára,
szívből szívbe ver,
Jani, Jani, áll a fal!
És vele áll az ember.
[Verse 2]
Kopott a bakancsa,
de még mindig bírja szépen,
a csajoknak megmarad
a mosolya a végén.
A brigád ha morcos,
ő hoz rájuk egy tréfát,
egy kis pálinkás sztori,
és már jobban áll a világ.
A szél csapkodja a ponyvát,
a gerenda nyikorog,
de Jani nem beszél sokat,
csak odacsap és dolgozik.
A két keze nyoma
ott marad a kerítésen,
mintha azt mondaná:
„Nézz ide, ezt én tettem.”
[Pre-Chorus]
És este, mikor cseng a kapu,
hazamegy az emberfia,
a fáradt vállán is ott marad
a napnak minden súlya.
De Jani csak legyint:
„Holnap újra itt vagyok”,
mert aki ennyit bír ki,
annak szívében vas dobog.
[Chorus]
Jani, Jani, áll a fal!
Nézd, milyen szépen áll!
Jani, Jani, nem rogy el,
ha az ég is rá szakad.
Tégláról téglára,
szívből szívbe ver,
Jani, Jani, áll a fal!
És vele áll az ember.
[Bridge]
Ha egyszer elfáradna,
a fél falu ott lenne,
egy korsó, egy vállveregetés,
és újra menne, menne.
Mert nem a nagy szavak,
nem a dísz meg a csillogás,
hanem az, hogy reggelre
álljon a ház, és álljon a család.
[Final Chorus]
Jani, Jani, áll a fal!
Nézd, milyen szépen áll!
Jani, Jani, nem rogy el,
ha az ég is rá szakad.
Tégláról téglára,
szívből szívbe ver,
Jani, Jani, áll a fal!
És vele áll az ember.
Jani, Jani, áll a fal!
Nézd, milyen szépen áll!
Jani, Jani, nem rogy el,
míg a földön dal van még.
Kőműves Jani,
szép a keze nyom,
Jani, Jani, áll a fal!
És benne áll az otthon.
Reggel hatkor kel a nap a malteros vödörben,
Jani áll a pallón, feszül a póló a testen.
Kőműves kaná
kemény a tenyere,
egy korty fekete még, aztán indul a veremre.
Téglát rak a sorba,
mint aki templomot épít,
a fal is tudja róla,
ha ő jön, nem lesz repedés itt.
Por ül a haján,
de a szeme tisztán ragyog,
ha megszólal a nevetés,
a fél utca vele kacag.
[Pre-Chorus]
És este, mikor cseng a kapu,
hazamegy az emberfia,
a fáradt vállán is ott marad
a napnak minden súlya.
De Jani csak legyint:
„Holnap újra itt vagyok”,
mert aki ennyit bír ki,
annak szívében vas dobog.
[Chorus]
Jani, Jani, áll a fal!
Nézd, milyen szépen áll!
Jani, Jani, nem rogy el,
ha az ég is rá szakad.
Tégláról téglára,
szívből szívbe ver,
Jani, Jani, áll a fal!
És vele áll az ember.
[Verse 2]
Kopott a bakancsa,
de még mindig bírja szépen,
a csajoknak megmarad
a mosolya a végén.
A brigád ha morcos,
ő hoz rájuk egy tréfát,
egy kis pálinkás sztori,
és már jobban áll a világ.
A szél csapkodja a ponyvát,
a gerenda nyikorog,
de Jani nem beszél sokat,
csak odacsap és dolgozik.
A két keze nyoma
ott marad a kerítésen,
mintha azt mondaná:
„Nézz ide, ezt én tettem.”
[Pre-Chorus]
És este, mikor cseng a kapu,
hazamegy az emberfia,
a fáradt vállán is ott marad
a napnak minden súlya.
De Jani csak legyint:
„Holnap újra itt vagyok”,
mert aki ennyit bír ki,
annak szívében vas dobog.
[Chorus]
Jani, Jani, áll a fal!
Nézd, milyen szépen áll!
Jani, Jani, nem rogy el,
ha az ég is rá szakad.
Tégláról téglára,
szívből szívbe ver,
Jani, Jani, áll a fal!
És vele áll az ember.
[Bridge]
Ha egyszer elfáradna,
a fél falu ott lenne,
egy korsó, egy vállveregetés,
és újra menne, menne.
Mert nem a nagy szavak,
nem a dísz meg a csillogás,
hanem az, hogy reggelre
álljon a ház, és álljon a család.
[Final Chorus]
Jani, Jani, áll a fal!
Nézd, milyen szépen áll!
Jani, Jani, nem rogy el,
ha az ég is rá szakad.
Tégláról téglára,
szívből szívbe ver,
Jani, Jani, áll a fal!
És vele áll az ember.
Jani, Jani, áll a fal!
Nézd, milyen szépen áll!
Jani, Jani, nem rogy el,
míg a földön dal van még.
Kőműves Jani,
szép a keze nyom,
Jani, Jani, áll a fal!
És benne áll az otthon.
Style de musique
Hungarian pop-rock with upbeat guitar strums, driving drums, and an anthemic singalong feel; verse rides on steady palm-muted guitars and walking bass, pre-chorus opens up with rising harmony stacks, chorus hits wide with big open chords and group vocals. Lead vocal stays close-mic and gritty in verses, doubled and shouted on the hook with short delay throws. Add handclaps into the chorus, a lifted cymbal swell before each refrain, and a brief guitar lick between lines. Bright, radio-ready, full-bodied mix with warm midrange punch., magyar, rock, pop
