Egyetlenem
v4
@RolandGentleman
Egyetlenem
v4
@RolandGentleman
Paroles
(1. Versszak)
Lassított felvétel... ott azon a folyosón,
Aznap a munkahelyen minden pillantásod lángra lobbantó.
Végigkísértelek a termen, s a lépteink ritmusa összeért,
Akkor még nem tudtam, de a szívem már cserébe semmit se kért.
Reggel van, kedvesem, a csészék alján lágyan olvad a méz,
A kávé illata száll, s a szemedbe nézni... az a tiszta igézet, kész.
Te találod ki az utat, én csak megyek veled, bárhová vinnél,
Mert a legnagyobb utazás az, amit a lelkembe rejtettél.
[Refrén]
Ó, az a gyönyörű barna szemed, a puha, selymes hajad,
Ahogy rám nézel, a világban minden bánat elapad.
Mikor a filmen sikítasz, és azonnal a mellkasomra bújsz,
Érzem a ritmust, a kémiát, ahogy a szívemig nyúlsz.
Mindent, de mindent szeretek benned, nincs semmi hibád,
Te vagy az egyetlenem, aki átírta a lelkem dalát.
(2. Versszak)
Édes kis titkok... az ágy szélén egy csillogó ékszer ragyog,
Látni akarom az arcod, mikor rájössz, hogy neked hagytam ott.
Megtörjük a csokit, elolvad a szánkban, pont mint az idő,
Mikor hozzám mesélsz, a hangod lassú, mély, és mindent elsöprő.
Hadd nyúljak a hajadhoz lágyan, hadd fessem, hadd vágjam le a végét,
Csak egy picit, épp csak finoman, tisztelve a szépséged szentélyét.
Olyan jó, mikor átölelsz, és a történeteidbe zársz,
A blues lüktet a szobában, mikor velem egy ütemre jársz.
[Híd]
El kell indulnom, a város már ébren van, elszólít a nap,
De a búcsúnk... az a halk pillanat a szívünkben örökre ott marad.
Nézek fel a negyedikre, te kihajolsz a nyíló ablakon,
Integetsz és puszit küldesz, én pedig mosolyogva fogadom.
Ott állsz a magasban, az otthon melegeként, aki hazavár,
S ez a negyedik emeleti varázs az, ami estig a lelkemben jár.
[Refrén]
Ó, az a gyönyörű barna szemed, a puha, selymes hajad,
Ahogy rám nézel, a világban minden bánat elapad.
Mikor a filmen sikítasz, és azonnal a mellkasomra bújsz,
Érzem a ritmust, a kémiát, ahogy a szívemig nyúlsz.
Mindent, de mindent szeretek benned, nincs semmi hibád,
Te vagy az egyetlenem, aki átírta a lelkem dalát...
[Outro / Levezetés]
Igen, mindent szeretek benned... minden apró mozdulatod.
A negyedikről a puszi... az a csodás barna szem...
Az én egyetlenem.
Lassított felvétel... ott azon a folyosón,
Aznap a munkahelyen minden pillantásod lángra lobbantó.
Végigkísértelek a termen, s a lépteink ritmusa összeért,
Akkor még nem tudtam, de a szívem már cserébe semmit se kért.
Reggel van, kedvesem, a csészék alján lágyan olvad a méz,
A kávé illata száll, s a szemedbe nézni... az a tiszta igézet, kész.
Te találod ki az utat, én csak megyek veled, bárhová vinnél,
Mert a legnagyobb utazás az, amit a lelkembe rejtettél.
[Refrén]
Ó, az a gyönyörű barna szemed, a puha, selymes hajad,
Ahogy rám nézel, a világban minden bánat elapad.
Mikor a filmen sikítasz, és azonnal a mellkasomra bújsz,
Érzem a ritmust, a kémiát, ahogy a szívemig nyúlsz.
Mindent, de mindent szeretek benned, nincs semmi hibád,
Te vagy az egyetlenem, aki átírta a lelkem dalát.
(2. Versszak)
Édes kis titkok... az ágy szélén egy csillogó ékszer ragyog,
Látni akarom az arcod, mikor rájössz, hogy neked hagytam ott.
Megtörjük a csokit, elolvad a szánkban, pont mint az idő,
Mikor hozzám mesélsz, a hangod lassú, mély, és mindent elsöprő.
Hadd nyúljak a hajadhoz lágyan, hadd fessem, hadd vágjam le a végét,
Csak egy picit, épp csak finoman, tisztelve a szépséged szentélyét.
Olyan jó, mikor átölelsz, és a történeteidbe zársz,
A blues lüktet a szobában, mikor velem egy ütemre jársz.
[Híd]
El kell indulnom, a város már ébren van, elszólít a nap,
De a búcsúnk... az a halk pillanat a szívünkben örökre ott marad.
Nézek fel a negyedikre, te kihajolsz a nyíló ablakon,
Integetsz és puszit küldesz, én pedig mosolyogva fogadom.
Ott állsz a magasban, az otthon melegeként, aki hazavár,
S ez a negyedik emeleti varázs az, ami estig a lelkemben jár.
[Refrén]
Ó, az a gyönyörű barna szemed, a puha, selymes hajad,
Ahogy rám nézel, a világban minden bánat elapad.
Mikor a filmen sikítasz, és azonnal a mellkasomra bújsz,
Érzem a ritmust, a kémiát, ahogy a szívemig nyúlsz.
Mindent, de mindent szeretek benned, nincs semmi hibád,
Te vagy az egyetlenem, aki átírta a lelkem dalát...
[Outro / Levezetés]
Igen, mindent szeretek benned... minden apró mozdulatod.
A negyedikről a puszi... az a csodás barna szem...
Az én egyetlenem.
Style de musique
soul, a pop-soul, a blues , modern R&B
