Paroles
Cím: Maradj
(1. vers)
Emlékszel még, hol kezdődött el?
Egy pillanat volt, mégis mindent vitt el.
Nem volt tökéletes, de a miénk volt,
két ember, akikben ugyanaz a láng szólt.
(Refrén)
Betti, maradj, csak ennyit kérek,
Csabi itt áll, és még mindig érez.
Nem múlik el, ami köztünk van,
ez nem csak szó, ez bennem van.
Akit szeretünk, azt nem hagyjuk el,
ahogy a családot sem engedjük el.
Mi nem csak ketten vagyunk már,
egy közös élet, ami visszavár.
(2. vers)
Voltak napok, mik szétestek rég,
szavak nélkül is fájt minden még.
De minden végén ott volt egy jel,
hogy nem tudunk élni egymás nélkül.
(Refrén)
Betti, maradj, csak ennyit kérek,
Csabi itt áll, és még mindig érez.
Nem múlik el, ami köztünk van,
ez nem csak szó, ez bennem van.
Akit szeretünk, azt nem hagyjuk el,
ahogy a családot sem engedjük el.
Mi nem csak ketten vagyunk már,
egy közös élet, ami visszavár.
(Híd)
Nem kell most válasz, nem kell szó,
csak érezd azt, hogy ez még jó.
Mert ami igaz, az nem tűnik el,
csak néha csendben várni kell.
(Utolsó refrén)
Betti, maradj, ne engedd el,
Csabi szíve csak benned ver.
A sorsunk nem véletlen írt,
ez több annál, amit bárki bír.
Akit szeretünk, azt nem adjuk fel,
ez az, ami örökre összeköt minket el.
Mi egy család vagyunk, ez így igaz,
és ami köztünk van… az örök marad.