Egy öreg ember

Egy öreg ember

**1. Versszak**
Egy öreg ember sok mindenen túl,
Hetven tél és hetven nyár,
Lassú lépte poros úton,
Mégis benne él a nyár.
Ráncok közt a régi mosoly,
Szeme sarkán a fény dereng,
Minden seb és minden emlék
Egy-egy régi, néma csend.

**Refrén**
Az öreg nem hajol meg,
Benne még a szabad szél zenél,
Hetven évnek súlya rajta,
Mégis könnyű lett a tél.
Az öreg Keszi messze lát már,
Túl a múlton, túl a bajon,
Hetven évnek minden perce
Itt szól most az ajkamon.

**2. Versszak**
Látta, ahogy házak dőlnek romba,
Új falakból város nő,
Hallott sírást, csendet, nevetést,
Tudja már, hogy minden nő.
Barát arcát vitte messze
a vonatfütty és a széél,
Ő meg itt maradt a parton,
Mint egy csöndes, törzsfa-fény.

**Refrén**
Az öreg nem hajol meg,
Benne még a szél zenél,
Hetven évnek súlya rajta,
Mégis könnyű lett a tél.
Az öreg Keszi messze lát már,
Túl a múlton, túl a bajon,
Hetven évnek minden perce
Most itt szól az ajkamon

**3. Versszak**
Unokája a térdén ül,
Kérdik: „Papa, hogy volt rég?”
Ő meg lassan szóra nyitja
Némaságban éélt meséit.
Kaviccsal ír múltat porba,
Elmosódik, jön a széél,
„Így van ez az emberrel is,
Elvisz mindent, s visszatér.”

**Refrén**
Az öreg Keszi nem hajol meg,
Benne még a szél zenél,
Hetven évnek súlya rajta,
Mégis könnyű lett a tél.
Az öreg messze lát már,
Túl a múlton, túl a bajon,
Hetven évnek minden perce
Most egy dal az ajkakon.



**Lezárás**
Az öreg Keszi sok mindenen túl,
Mégis mosoly ül rajt’ halkan,
Hetven évnek hosszú útján
Most már béke lép a dalban.
Az öreg Keszi vállat von csak,
„Így kerek az egész világ.”
S míg a hajnal lassan ébred,
Vele dúdol új csodát.
Style of Music
Style of Mus