Vanyarci Lány

Reni a Vanyarci lány, ezt mindenki tudja,
Piros Dásterrel érkezik, a motort már pörgeti.
Szeret szállni az utakon, nem csak gurulni szépen,
Ha ő vezet, a hangulat már indul útközben.

A gyerekeket viszi, közben szól a zene,
Nevetés van hátul is, így kerek a jelenet.
És amikor megállunk, már várja az este,
Mert Reni ott él igazán, ahol a buli kezdődik meg.

Reni, ha megjön, megmozdul a hely,
Ő kéri a zenét, és mindenki figyel.
Nógrádi szivacs, ezt mondjuk rá rég,
Pálinka úgy csúszik, mintha víz lenne rég.

Reni, ha táncol, nincs több „majd talán”,
A végéig marad, nem indul haza korán.
Horton a sztori, hajnalig a fény,
Ha buli van, nekünk ott a helyünk – ez tény.


Nótár Méry kell neki, aztán L.L. Junior,
Valmar jöhet rá, és indul a tánc.
Minden buliban ő a zenekérő arc,
Gábor a DJ sóhajt: „na jó, jön még egy dal”.

Nyúzza egy kicsit, de sose rosszból teszi,
Csak tudja, mi az, amitől a nép is repesi.
Mert ha megkapja végre a kedvenc ritmust,
A parkett nem pihen – Reni adja a pluszt.


Reni, ha megjön, megmozdul a hely,
Ő kéri a zenét, és mindenki figyel.
Nógrádi szivacs, ezt mondjuk rá rég,
Pálinka úgy csúszik, mintha víz lenne rég.


Egy ilyen buliban lettünk mi jóban,
Dóri meg Reni – egy este alatt, szó szerint, jól van.
Azóta, ha rendezvény van, mi ott vagyunk fixen,
A párjaink csak néznek: „már megint?” — hát igen.

Nem megyünk el korán, ez nálunk szabály,
A legutolsó számig tart, amíg a DJ le nem áll.
És mire vége, már tele a fejünk emlékekkel,
Renivel a buli nem rövid, hanem végig kell.

Szóval ma ünneplünk, mert itt a nagy nap,
Reni, neked szól ez a dal, minden pillanat.
Nevetés, tánc és egy hosszú éjszaka,
Boldog szülinapot – maradj mindig ilyen, Reni, ja!