[Verse 1] Csend van bennem Túl nagy a tér Minden este ugyanazért félek Az utcák zaját hallgatom csak De senki hangja nem hív haza
[Pre-Chorus] Egy érintés emléke még él De már halvány Mint egy régi kép Mint egy szám Amit fejben dúdolsz De a szöveg már rég szétég
[Chorus] Túl nagy a tér Ahol nem vagy Visszhangot hajszol a szívem Te maradsz a zajban Túl nagy a tér Nem talál meg A kezem kint tartom De senki se fogja meg
[Verse 2] Sarkon állok Nézem a fényt Átég rajtam Mégse melegít rég Kávéspohárban kihűlt idő Rajta a rúzsod halvány körív
[Pre-Chorus] Egy érintés emléke még él De már csúszik ki a kezemből Mint a kulcs Ami leesik éjjel Sötét padló nyeli el a jövőm
[Chorus]
[Bridge] [whispered vocals] Ha most felhívnál Felvenném Még akkor is Ha csak lélegzel belém [low vocal register] Ha most eljönnél Felébrednék És végre kisebb lenne bennem ez a tér
[Chorus]
Style de musique
Moody Hungarian alt-pop ballad, intimate keys and subtle electronic drums. Verses stay sparse with close-mic male vocals and soft pads; pre-chorus adds airy synth arps and low bass swell. Chorus blooms with wider reverb, stacked harmonies, and a steady sidechain pulse that still leaves plenty of space. Bridge strips to piano and voice before one last, higher-energy hook.