Hol van a csend?

Nézzetek körül, minden zúg, minden zajos,
reklámok, szirénák, a szomszéd fúrója,
és a fejembe kavargó gondolatoktól,
alig hallom, hogy a szívem mennyire zakatol.

Hol van a csend? Hol van a fák suttogása?
Mikor az erdőben láncfűrész visít,
traktorok dübörögnek, a föld remeg,
és felette hontalan madarak könnye pereg.

Már nem hallom nagymamám kertjének
csendjét, tücsök ciripelését lenn a völgy alatt,
már nem hallom a haldokló patakot csobogni,
és a föld ráncai közt elveszik lázadó könnyem.

Pedig a csend nem üres, tele van veled, s velem,
tele van azzal a hanggal, mit elnyom a zsivaj,
a csendben van a kulcs, hogy lelked kitárjad,
hogy belépj egy békésebb, nyugodtabb világba.

A csend nem a hangok hiánya,
a csend maga a hang,
ami elmondja ki vagyok.